A Nagyatádi Kós Károly Erdélyi Kör Zalaegerszegre szervezett kirándulást, ahol a résztvevők meglátogatták a Mindszenty József Látogatóközpontot és a Göcseji Skanzent.
A 17 fős csapat reggel 8 órakor indult Nagyatádról, a Szabó-Busz Hungary KFT. autóbuszával.
A látogatóközpontban megtekintették az 1. emeleten lévő – a Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek életútját bemutató – állandó kiállítást.
„SZERETETET HOZTAM IDE IS”
„A kiállítás legfőbb célja és üzenete bemutatni Mindszenty József személyét, a 20. század magyar történelmének és egyháztörténetének egyik legmeghatározóbb, ikonikus alakját, akinek áldozatvállalását az elmúlt évtizedek politikai beágyazottságának függvényében meglehetősen változatosan értékelték. A kiállításban ezt a rendszerváltás előtti és körüli egysíkúbb, elvont kategóriákban gondolkodó Mindszenty-kánont szeretnénk árnyalni; a főpap történeti szerepvállalásának sokrétű érzékeltetésén túl tehát az EMBER bemutatására is fókuszálunk. Mindszenty nem csupán az elmúlt évszázad képviselője – a fiatalabb generációkat is éppúgy megszólíthatja.”
A 2. emeleten Egyházüldözés a kommunista diktatúra alatt (1945–1990) című állandó kiállítás kapott helyet, ahol „a kiállítás legfőbb célja és üzenete bemutatni azt, hogy a korszak egyházakhoz kötődő áldozatai hogyan élték túl a megpróbáltatásokat, a jól felépített ellenük szőtt „harcban” hogyan tudtak talpon maradni, emellett érzékeltetni azt, hogy ők is emberek voltak, különböző emberek, akik különböző módokon viszonyultak a diktatúra egyházellenes tiltásaihoz. A megközelítés egy ökumenikus jellegű bemutatás, szubjektív nézőpontból, mintha egy túlélő egyházi személy naplójából olvasnánk a történetet.”
A pinceszinten „Téglától templomig – Válogatás Zala vármegye középkori emlékeiből melynek legfőbb célja és üzenete bemutatni a Mindszentyneum építését megelőző régészeti feltárás során előkerült, a középkori téglaégetés emlékét őrző kemencéket, amelyeknek jelentős szerepük lehetett Zalaegerszeg építéstörténetében. A tulajdonképpeni megtalálásuk helyén látható téglaégetők sorsában valamelyest az egykori egerszegi vár is szerepet játszott, amelynek nyomait szintén fellelték az itt ásatást végző régészek. Ezen településtörténeti jelentőséggel bíró objektumok vizsgálati eredményei alapján készült animációs film segítségével a látogatók szeme előtt is megelevenedik a „múltra épülő jövő”. Ugyanis a tárlatban látható téglaégetők virágkora a 14-15. századi építkezésekhez köthető, míg feledésbe merülésükhöz az egykori egerszegi vár török időszakban épített palánkfala is hozzájárult, amikor annak cölöpsora és a várárok átvágta az egyik kemencét.”
A kiállítások megtekintését követően a csapat buszra szállt, és rövid utazást követően meglátogatta a Göcseji falumúzeumot.
Mintegy másfél órás nézelődés és séta után a Kiskondás Étteremben ebédelt a társaság, majd haza indult az autóbusz.
Út közben úgy döntött a csoport, hogy egy rövid kitérőt tesz, és megtekinti Homokkomáromban a Kisboldogasszony-templomot.
A templomban épp a német ajkú kisebbség énekkarai énekeltek, amelyet rövid ideig hallgattak néhányan, majd ismét útnak indult az autóbusz, haza Nagyatádra.
Kellemesen elfáradva, de élményekkel telve érkezett haza a kis csapat a zalaegerszegi kirándulásról.
